1. A távolság aelágazó csőés túl közel van az elülső és a hátsó ívei: Ha az elágazó cső és az első és hátsó ívei közötti távolság túl kicsi, az az itt átáramló hűtőközeg normál eltérítését is befolyásolja, és a beltéri egység hűtő hatását is lefelé. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az elágazó cső és az első és hátsó ívei közötti távolság 500 mm-nél nagyobb legyen. Hasonlóképpen, a két könyök (hajlítási pontok) közötti távolságot is garantálni kell, hogy 500 mm-nél nagyobb legyen.
Az elágazó csövek közötti távolságnak 1000 mm-nél nagyobbnak kell lennie; egyébként könnyen előfordulhat hűtőközeg eltérés és hűtőközeg áramlási zaj.
2. Túl bonyolult a vezeték iránya: A villa első emeletén túl bonyolult a csőkútból kilépő főcső ágának iránya. Egyes csövek még az egyik végéhez is eljutnak, majd visszafordulnak. Ez egyrészt anyagokat pazarol, és ami még fontosabb, növeli a csővezeték ellenállását és csökkenti a beltéri egység hűtési kapacitását; egyes csöveket rétegesen fektetik le, ami nem segíti elő a rendszer normál olajvisszaáramlását, ami rejtett veszélyeket hagy maga után a fogadó normál működése szempontjából. A csővezetékek tervezésénél és lefektetésekor kérjük a „lehetőleg rövidebb csővezetékhossz, minél kevesebb könyök használata” elvét betartani, ellenkező esetben az a berendezés jövőbeni normál működését befolyásolja, sőt az egység károsodását is okozhatja, így változtatásokat kell végrehajtani.
3. A kimeneti cső nem tart meg egy bizonyos egyenes szakaszt: Gyakran találkozunk ezzel a problémával az építkezésen. Az elágazó csőből kiágazott csővezeték nem tart meg egy bizonyos egyenes csőszakaszt, hanem az elágazás után azonnal meghajlik, ami az elágazó cső utáni beltéri egységre nagy hatással lesz.